Mindössze két játékost tartott meg és (eddig) öt új kosarast igazolt együttesünk.
 
 
Szinte teljesen kicserélődött kerettel kezdte meg felkészülését az NB I/B-s kosárlabda bajnokság Piros-csoportjának szeptember utolsó hétvégéjén rajtoló 2021/2022-es pontvadászatára felnőtt együttesünk. Dániel Tamás klubmenedzsert az előző szezon tapasztalatai mellett az új évad „előkészítő munkálatairól” kérdeztük.
– Miként tekint vissza a mögöttünk hagyott 2020/2021-es bajnoki évre?
– Egy újabb nagyon-nagyon nehéz és fura szezonon vagyunk túl, amit ráadásul egy csonka bajnokság előzött meg két évvel ezelőtt. Tehát onnan kezdem, hogy 2020 március közepén befejeztük a kosárlabdát és a több hónapra szélnek eresztett játékosokból kellett csapatot összerakni. Volt bennünk egy kis félsz, hogy ez nehezen fog menni, ezért kötöttünk kompromisszumokat, amiket utólag kifejezetten bánok. Mondom ezt annak ellenére, hogy a járvány gyakorlatilag végig beleszólt, vagy inkább irányította az életünket és nem tudtuk azt a menetrendet és azt a megszokott miliőt megteremteni, amit szerettünk volna. Ez látszott a teljesítményünkön, ami iszonyatosan hullámzó volt, de az alapszakasz végén valahogy csak kiverekedtük a négybe kerülést. Ennyivel aztán ennyi, mert a rájátszás első fordulójában sok köszönet már nem volt, pipogya társaság benyomását keltettük. A hatodik helyet ugyan megszereztük, de ez számomra kifejezetten csalódás, ennek a csapatnak játéktudás alapján a legjobb négy között kellett volna végezni.
– A fentieken túl milyen okoknak tulajdonítja, hogy a gárdának végső soron nem sikerült beváltania a szerepléséhez fűzött reményeket?
– Nyilván végig gondoltuk, hogy ez miért nem sikerült és a sok mentőkörülmény mellett a legfőbb oknak azt tartom, hogy a játékosok nem tekintették magukénak azokat a célokat, amiket mi szerettünk volna elérni, emberileg nem voltak azon a szinten, amit feltételez egy profi sportoló személyisége. Persze nem mindenkiről állítom ezt, de többségében voltak azok a kosárlabdázók, akik a nyavalyás kis érdekeiket mindenek fölé helyezik az életben. Bár Szabó Zoltán vezetőedző elmondta nekem, hogy ezek a fiatalok már nem azok a fiatalok, ne úgy tekintsek rájuk, mert itt már nincs klubhűség, magasztos eszmék, felsőbbrendű célok, hanem csak a lóvé, a buli, az „éljünk a mának” dominál szerte e világban. Szóval így lettünk hatodikok.
– Mindez azt sugallja, hogy a holtszezonban meg kellett hozniuk néhány fontos döntést.
– Mivel viszonylag korán befejeztük a bajnokságot, volt időnk átgondolni, átrágni a lehetőségeket, terveket. Az sem titok, hogy néhányszor már eljátszottam a gondolattal, hogy érdemes-e ezt csinálni, de hát így is elég ingerszegény a város, csak nem kellene a legjobb sportját bedönteni. Nem beszélve arról, hogy jövőre lesz százéves Salgótarján városa és mi csak tennénk valamit arra az ünnepi asztalra, amin lehet, hogy foltos és lukacsos a terítő, meg többen beleittak a poharunkba, de hát csak száz év a száz év. Úgyhogy belevágtunk a harmincegyedik szezonom építésébe, az állandó társakkal, kollégákkal, súgókkal és ellendrukkerekkel. Az új játékosok verbuválásánál is tapasztaltunk fura dolgokat, fura reakciókat és fura áskálódásokat. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a szerencse is mellénk szegődött, mert olyan játékosokat kerestünk, akik plusz motivációval érkeznek ide, vagy maguk, vagy a karrierjük érdekében meg akarják mutatni, hogy mennyire jó kosárlabdázók. Az első benyomásaim tehát kifejezetten jók, nem dúskálunk még hadra fogható emberekben, de látok egy nagyon masszív magot, amelyikre lehet majd építeni.
– Akkor talán nézzük is, hogy pillanatnyilag kik alkotják az együttes keretét?
– Nyilván az elmondottakból kikövetkeztethető, hogy nem sok tavalyi kosaras maradt. Nem volt jó szezonja Molnár Marcinak sem, de ő olyan dolgokat tud erről a játékról, amit nem sokan. Igazából nem találta a helyét az előző évben, szerintem Herendic játéka is nagy árnyékot vetett rá, de én azt mondtam, hogy bízom benne, rendezze a gondolatait és vágjunk bele ismét. Szintén maradt nálunk Valentino Karanfilovszki, akinek a hozzáállása, harcossága példaértékű, de egy kis okosság majd még kell, a még jobb szerepléséhez. Rajtuk kívül a fiataljainknak nyitottunk megint kaput, így a felkészülést a nagycsapattal kezdték a Monye fivérek, Martin és Jonatán, Gulyás Botond és El-Nader Hamza is. Nagyon bízom abban, hogy kifejezetten kitörési lehetőségnek tartják, hogy a felnőttek között lehetnek és hozzá fognak tudni tenni a produkcióhoz.
– Tekintetbe véve a csapatnyi távozót, az érkezők kontingense sem lehet csekély létszámú…
DV– Hátvéd posztra érkezett Molnár Dániel Debrecenből, Kuttor Gergely pedig Nyíregyházáról. Sokat kerülgettük egymást az elmúlt években, aztán a vonzalomból úgy néz ki, hogy szerződés is kerekedett, mert nálunk folytatja Veljko Dragasevics is, aki a pécsi A-csoportos csapatban töltötte az előző évet. Megszerzését nagy fegyverténynek tartom. Magas posztokra mindig nehezebb igazolni, mindig nehezebb jó játékost találni. Szintén régi kiszemelt volt Takács András, aki az MTK színeiben többször megkeserítette az életünket, ezért tök logikus volt, hogy jöjjön inkább hozzánk. Ő kintről és bentről egyaránt életveszélyes, nem csak a testét és a kezét, hanem az eszét is szokta használni. Egy igazi morcos ember, legalábbis a pályán Hargitai Krisztián, aki nagy küzdő hírében áll és az ilyen embereket mindig szeretjük. 
– Mennyire tekinthető véglegesnek ez a játékosnévsor, illetve a szakmai vezetésben milyen változásokra lehet számítani?
– Azt mondom, hogy nagyjából megvagyunk, de azért még egy fiatal játékos elférne a keretben, már csak a szabályok miatt is, illetve én el tudok képzelni hármas-négyes posztra egy erős, jól lepattanózó, agilis kosárlabdázót. Nem kell kapkodnunk, a csapat nagy része adott, a felkészülést augusztus 9-én megkezdtük és ha minden igaz, szeptember 25-én bajnoki szereplésünk is elindul. Persze lesznek felkészülési mérkőzéseink, tornákra is hivatalosak vagyunk, de készülünk a magunk menetrendje szerint. A szakmai stábot továbbra is Szabó Zoltán irányítja, mivel számomra elkötelezettsége, hozzáállása egyértelműen igazolja az ő vezetőedzői státuszát. Azt ugye tudni kell, hogy ő mindezt másodállásban végzi, ezért kerestünk egy olyan szakmai segítőt, aki nem csak az edzések levezénylésében tud közreműködni, hanem a szakmai hátteret, az elemzéseket és minden olyan munkát elvégez, ami ezen a szinten már szinte kötelező. Így esett a választás a körmendi születésű Király Márióra, aki az elmúlt időszakban az Alba Fehérvár szakmai stábját erősítette, tehát igen jó pedigrével érkezett hozzánk és már jóval az edzések megkezdése előtt készítette az anyagokat, rakta össze a következő bajnoki év elméleti részeit. Tehát pillanatnyilag így néz ki a Salgótarjáni KSE NB I/B elitcsoportos csapata, illetve edzői párosa. Korai lenne messzemenő következtetéseket, nagyívű terveket megfogalmazni, egyelőre dolgozunk, építkezünk, aztán szeptember elején, közepén már nyilván okosabbak leszünk, mert mi tényleg úgy gondoljuk, hogy Salgótarján megérdemli. Azt meg mindenki tudja, hogy az SKSE több, mint kosárlabda!
 
SZZ

Következő mérkőzés

Budapesti Honvéd SE

Salgótarjáni KSE

2021. október 24., vasárnap, 15.30 óra

Salgótarjáni KSE (2021/2022)

SKSE... több, mint kosárlabda! Mert Salgótarján megérdemli!

Legutóbbi cikkek

Kapcsolat

Cím: 3100 Salgótarján
Mártírok út 1.

Mobil: +36 70 366 9127

Email: .